Haspók

Csani hál istennek továbbra is tartja jó szokását: nagyon jól eszik. Az evés befejezése gyakran abbahagyásos alapon történik, amikor is már úgy érzem egy ilyen kis emberhez képest töménytelen mennyiségű kaja csúszott le a torkán. Mindig megetetem séta előtt, tehát elvileg tele pocakkal vágunk neki a játszótérnek. Ehhez képest ha bárkinél meglát valami kaját, azonnal megy kuncsorogni. Pironkodok is ilyenkor, még azt hiszik otthon nem kap enni a gyerek! Nagyon sokáig - kb. 1 éves koráig - csak a pépes ételt volt hajlandó megenni, ha kicsit is darabosat kapott, azonnal kitolta a szájából. Azóta már jól haladunk, gyakran eszi azt, amit mi, persze villával összenyomkodva. Na nem pacalpörköltre kell gondolni, igyekszem én is és a nagymamák is mindig olyat főzni, amiből ő is nyugodtan ehet. Imádja a leveseket, a fasírtot, a mindenféle rakott zöldségeket, de nem veti meg a süteményt sem, persze csak ha nem túl édes. Képes megenni egy komplett menüt levessel, főétellel és desszerttel. Az ízlését tekintve őszintén meglepett minket. Azt gondolná az ember, hogy egy gyerek mennyire szereti az édeset. Na de nem Csani! Joghurtból csak a natúr csúszik, méghozzá naponta egy, az ízesített, gyümölcsös joghurtokat anya inkább kenje a hajára. A lekváros kalács próbálkozásom szintén kudarcba fulladt nála. A gyümölcsök közül a narancs és a mandarin a favorit (pedig összehúzza ám a kis száját), de a banánt is nagyon szereti. Ezen kívül imádja a csemegeuborkát, a kiflit, és a kölesgolyó is jöhet bármikor, minden mennyiségben.

Az evéssel egy gondunk van csupán, hogy önmagában unalmas. Találni kell valamit, ami leköti közben, különben nem eszik. Ebből kifolyólag nálunk az etetőszék környéke egész arzenállal van körülvéve. Remélem ez a probléma az önálló evéssel majd megoldódik, ez irányban van még mit tanulni.