Eszti nagyon szereti a könyveket lapozni. Közben mutogat, kommentálja a maga nyelvén a látottakat. Nagyon szereti ezeket a pici, keménylapos könyveket,
a zörgős textil könyvet,
de az összetettebb képeket is szívesen nézegeti. A vékony lapokat eléggé amortizálja, valahogy jobban, mint a fiúk.
Szókincse nagyjából ezekből a szavakból áll:
Tita: cica és minden egyéb szőrös kisállat. A kutya már csak néha tita.
Vau-vau: kutya
Appa: apa, de nem egyértelmű, nem csak Endrére mondja, más férfiemberekre is. 😊
Aja: ez lenne az anya, de sokszor engem is apának titulál.
Titti: cici, illetve ez voltam én addig, amíg az "aját" meg nem tanulta. Aztán arra jöttünk rá, hogy a vízre is ezt mondja, ha szomjas és inni szeretne. Me
Nem: nem, ez ment a leghamarabb.
Mamma: étel, keksz, kölesgolyó.
Mama: nagymama.
Papa: nagypapa.
Tess: tessék, ezt nagyon korán mondta és teljesen adekvát alkalmazta.
Ampa: lámpa.
Ama: alma.
Ott: ott.
Pá-pá: elköszönés, integetéssel kísérve, ami azért cuki, mert fordítva csinálja, mintha hívogatna.
Hoppá: hoppá. 😊
