Amíg a fiúk úsznak

Tavaly volt egy anyuka az uszodában, aki egy kislány babával hozta a nagyobb fiát úszni. Emlékszem, csodálkoztam, hogy a kislány hogy elvan az ölébe egy hang nélkül, az én fiaim biztosan nem bírták volna. Hát eljött nálunk is a pillanat, hogy Esztike is uszodába kíséri a bátyusokat. Az uszodában jó meleg van, így body-ra vetkőztettem, még így is melege volt. És lőn csoda: Esztike egy hang nélkül, az ölemben végignézte a 3/4 órás edzést. Hiába na, ha műsor van, akkor nagy gond nem lehet.

Szabi és a szoptatás

Szabika babaként nagy cicista volt, elég sokáig, 2,5 éves koráig lógott a szeren. :) Eszterke születésekor is izgatottan várta ezt a projektet. Még mikor várandós voltam, már akkor kérdezgettem hogy van-e már tej a cicimben és majd ő is szopizhat-e újra. :) Az azért nekem már egy kissé furcsa lenne, de biztosítottam róla, hogy a lefejt tejet megkóstolhatja. Egyik nap Esztike fürdetése után hencseregtek az ágyon és magukra hagytam egy pár percre. Mikor visszajöttem, ez a kép fogadott. Szabi megpróbálta megszoptatni Esztikét. Azt mondta, szeretné tudni, milyen érzés. Még, jó, hogy nem sikerült neki, azt hiszem lett volna vonyítás, ha Esztike rácuppan a kis porszívóval a kis mellbimbójára! :)

Kimerült

Ébredés, reggeli szoptatás, pelenkázás, felöltözés után a napi menetrend az, hogy Esztike megy a játszószőnyegre, amíg én megreggelizek. Hagyom itt addig nézelődni, amíg el nem kezd hívogatni kis nyűgösködéssel. Most is vártam ezt a jellegzetes hívogató hangot, de ehelyett a gügyögések között egyre hosszabb csend volt. Annyit mozgolódik mostanában a kisasszony, hogy két kalimpálás között bizony elszunnyadt a játszószőnyegen. Ilyen sem volt még. :)