Flórka bulija

Flórka a fiúk egyik legjobb barátja az oviban. Flórát mi is imádjuk, többször elvittük már magunkkal 1-1 jó programra és legalább azt is kipróbáltuk, milyen lenne, ha egyrészt 3 gyerekünk lenne, másrészt a harmadik lány lenne. Mióta Flóráék odaköltöztek pár percnyire tőlünk a lakóparkba, még szorosabbra fonódott a barátságuk, nagyon sokat vannak együtt ovi után és néha hétvégén is. Flóra 6. szülinapi bulija is már az új lakásban került megrendezésre.

Ajándékozás:

Tortázás:

A kis barátok:

Hárommal több gyerek lett a vártnál, az apukák is kedvet kaptak az arcfestéshez:

A keselyű, a cica-maci-vagy valami cuki jószág és a kockafej:

Lego

Csanád karácsonyra kapta meg az első pici legóját, addig csak Lego Duplo-nk volt. Kapott egy alapkészletet és egy lovagos készletet. Nagyon jó fejlesztő játéknak tartom a legót, de ahogy a termékválasztékot elnézem, nagyon elment abba az irányba, hogy össze kell rakni valamit az útmutató alapján egy adott témakörben, (pl. tűzoltó, lovag) amivel aztán lehet szerepjátékot játszani. Ez szerintem pont a lényegét veszi el a legónak, de legalábbis csorbítja: bármit megépíteni, aminek csak a gyermek fantáziája szabhat határt. Ezt az elgondolást Csani tulajdonképpen be is igazolta. Elkezdte összerakni a lovagvárat, én csak az alkatrészelet segítettem kiválogatni. Aztán úgy félúton elfogyott a cérnája és türelmetlen lett, hogy mikor játszhat már a lovagvárral. Így nekem kellett villámgyorsan befejeznem az építést. Nem mondom, hogy nem élveztem, imádok legózni :-), de nem ez volt a cél. A lovagvár azóta is áll, játszani játszanak vele, de egyszer sem szedtük szét és építettünk valami mást belőle. Aztán lett egy 3 az 1-ben Lego Creatorunk, amivel annyiban javult a helyzet, hogy azt már Csani egyedül szétszedi és összerakja belőle hol a sast, hol a hódot, hol a skorpiót. Végül néhány hete Csani elkezdett végre önállóan alkotni, beindult a fantáziája és így született meg ez a cuki kis robot is:

Távorban

Idén az óvodai tábor kérdésköre nem vetett fel olyan dilemmákat, mint tavaly. Csani tavaly fantasztikusan érezte magát, így fel sem merült, hogy idén ne menne. (Az ő esetében inkább Mama néni miatt aggódtunk, vajon bírja-e idén idegekkel Csani csínytevéseit. Bírta, illetve Csani idén angyalka üzemmódban volt). Szabinál még el is gondolkodtunk volna, hogy menjen-e, ha hagyta volna. Azonban ő olyan természetesen, magától értetődően beszélt róla, ahogy egyre közeledett az esemény, számára egy pillanatig nem volt kérdés: ő megy Csanival a "távorba". Nem vagyunk mi semmi jónak elrontója, nem beszéltük le róla.
Kis gyerek kis bőrönd, nagy gyerek nagy bőrönd:

Az óvónéniknek hála kaptunk vagy 600 fotót a gyerekekről, így mi is belepillanthattunk a tábori mindennapokba. Odafelé úton lazázás a buszon:

Csani és az alvótársa:

Bevallom, Szabinál egy dolog miatt aggódtunk, mégpedig az éjszaka miatt. Még mindig felkel éjjel és átjön közénk, szeret hozzám bújni. Hát persze, hogy a táborban nem csinálta, minden egyes éjszakát végigaludt és még inni sem kért. Aztán persze itthon, mintha mi sem történt volna, ismét felkelt, átjött, befeküdt közénk és inni kért. :-)

Éjszakai pillanatok a táborban:

Szabi kedvenc játszópajtása a 3 éves Sárika, nagyon szereti őt tutujgatni:

Az idő nem mindig volt kegyes, de bent sem unatkoztak a gyerekek. Csaninak a legemlékezetesebb a vadász látogatása volt. A vadász hozott egy csomó aggancsot, szarvat meg állatbőrt, amit mind meg lehetett nézni, tapintani, felpróbálni. Csanit legjobban a vadászpuska érdekelte, még meg is foghatta.

Szabi legkedvesebb emléke a lovaskocsizás volt és a hattyúetetés. De mindemellett láttak sárkányhajóversenyt, baglyot,

...és voltak zseblámpás éjszakai túrán is, ahol jó nagy pókokat láttak:

Csani elmondása szerint itt azért ülnek a folyosón a szoba előtt, mert "az óvónéni egyszerre csak egy gyereket  tud megfürdetni és addig a többiek szépen várnak a sorukra."

A kicsik...

...és a nagyfiúk:

Itt pedig uzsonnázás folyik a lépcsőn:

Volt megint igazi nagy tábortűz a búcsúestén. Idén már 2*6 darab képeslapot küldtünk, külön-külön mindkét gyereknek, hogy mindenki megőrizhesse. Itt épp a tábortűznél osztják ki a képeslapokat, Szabi pedig boldogan lobogtatja:

Az érkezés pillanatai, csuda jól érezték magukat, köszönjük ismét Gabi néni, Mama néni, Zsuzsa néni!

Gyereksziget 1.

Idén is kimentünk az óbudai gyerekszigetre. A korábbi évekhez képest azt tapasztaltuk, hogy méretre évről évre összébb ment a rendezvény, de ez szerencsére mit sem változtatott a színvonalán, sőt! Az igaz, hogy az elején túl kell esni egy igencsak lehúzós vidámparkos részen, de utána nagyon izgalmas programlehetőségek közül lehet választani teljesen ingyen.

Csani, mintha kicsit kinőtt volna már ebből a műfajból:

Szabi mindig lovat választ:

Erre a mini hullámvasútra családilag ültünk fel:

A vicces zsonglőrök:

Ellestük a technikát:

Bohócok...

...Csanit nagyon sikerült megnevettetniük.

Közös gyertyafújás, tortázás anya szülinapja alkalmából:

Reggeli szelfik

Imádom a hétvégi reggeleket. Nem kell órára kelni, csupán csak a gyerekek ébresztenek. Ez nálunk szerencsére nem a zöld hajnalt jelenti, egész emberi időben képesek kelni a srácaink. Ébredés után kötelező közös program a nagy ágyban fetrengés.

Egy reggeli szelfi kollázs:

Belvárosi pancsi

Ha nagy a hőség és nincs lehetőségünk azt vízparton átvészelni, akkor kapóra jön egy belvárosi szökőkút! Csanádot az egészben az izgatta a legjobban, hogy hogy működik a szökőkút. Mitől áll el a víz és mitől indul újra. Nem kellett sok idő neki, hogy rájöjjön a titok nyitjára, ezután körbe-körbe szaladt és kapcsolgatta ki-be a szökőkutat:

Szabikát ezzel szemben nem nagyon érdekelték a műszaki specifikációk:

Vajon melyik gyerek jött haza egy szál pöcörőben?

Shopping és laffasütés

Vannak olyan hétvégéink, amikor nincs idő otthon punnyadozni, főzőcskézni, rendeznünk kell a sorainkat, pl. harmadjára is szandált kell vásárolnunk Csanádnak, ugyanis mostanság nincs szerencsénk a hazai szandálpiac minőségi csúcspéldányival. A munkamegosztás ilyenkor az, hogy amíg én megszűröm a kínálatot és kiválasztom a felpróbálandó darabokat, addig Endre próbálja koordinálni a srácokat. Közben Csani is shoppingol:

Vagy a foci VB jegyében pózol:

Egy-egy ilyen shoppingolós délelőtt után jólesik egy könnyű ebéd egyik kedvenc helyünkön, a Hummus Bárban. A laffa sütő indiai srác nagy kedvence a fiúknak, az első dolguk, hogy letelepedjenek a sütő mellé és figyeljék, hogyan készülnek a laffák a tandoriban.

Indiai barátunk nagyon jó fej, így felajánlotta, hogy süthetnek a fiúk is 1-1 mini laffát. Volt nagy boldogság, pofozták a tésztát lelkesen, ahogy ellesték a profitól:

 

Aztán, hogy mi történt a kis laffákkal? Jól szimbolizálja ez a két fiú közötti személyiségbeli különbségét: Szabi azonnal befalta (Carpe diem!), Csani pedig féltve őrizgette és büszkén mutogatta sokáig. Aztán kis idő múlva tőlünk kérdezte meg, hogy megeheti-e. :-)

Játssz velem!

Az oviban évente néhány alkalommal szoktak szervezni "Játssz velem" délutánt. Ennek az a lényege, hogy a szülőket várják délután 4 után egy kis közös szülő-gyerek játékra. Júniusban egy jópofa vetélkedőre hívták meg a szülőket. Az óvoda 5 csoportjának óvónénijei kitaláltak 5 különböző feladatot, amit a szülő-gyerek párosoknak kellett teljesíteni és gyűjteni 5 pecséteket. Ha megvolt mind az 5 pecsét, a gyerekek kaptak egy kis apró ajándékot, csokit és dobozos gyümölcslevet. Volt zsákban ugrálás,

babzsák célba dobás,

gyerekkel háton lovacskázás, talicskázás és egy ping-pong labda egyensúlyozós feladat. A srácoknak nagyon tetszett, különösen a talicskázás. A szülők is nagyon élvezték ezt a kis 1,5 órás programot, volt olyan apuka, akit olyannyira elkapott a versenyszellem, hogy még a gyerekét is kiborította a talicskából siettében.

Levezetésképpen fára mászás és mászókázás:

Szarvas

Idei EVK-s kirándulásunk helyszíne Szarvas volt, időpontja pedig pünkösdre esett. Azért is örültünk nagyon a mindig lelkes szervezőnk, Edina választásának, mert az ország ezen pontja számunkra eddig ismeretlen volt és valahogy eddig soha nem is jutott eszünkbe, hogy pont ide kiránduljunk. Pedig rengeteg szép kirándulóhely és program lehetőség van itt a környéken. Bejártuk a szarvasi arborétumot a Boga családdal, láttunk mamutfenyőt és sok-sok szép növényritkaságot:

 

Lógunk a vérbükkfán:

Az arborétum területén található a Mini Magyarország szabadtéri kiállítás, ami Magyarország neves épületeit mutatja be gyerekméretben. Csaniéknak nagyon tetszettek az interaktív gombok, amivel kisvasutat lehetett indítani vagy például a szegedi dóm harangjait lehetett megszólaltatni.

Az idővel nagy szerencsénk volt, a nyári melegben már tudtunk pancsolni a hotel külső medencéjében.

Szabi ismét hozta a formáját: ha utazunk, akkor tuti megbetegszik. Ezúttal 1 nappal az elutazásunk előtt lett fülgyulladása. Tünete ugyan már nem volt, de azért az első napon nem engedtük a medencébe. Ezt ő meglepően jól megértette és a nagy hőség ellenére egyáltalán nem hisztizett, sőt, nagyon is jól érezte magát:

A gyereksereg és még nem is teljes a létszám:

Kézműveskedés só-liszt gyurmával:

A hotel területén működik egy kisebb kalandpark is, ahová kaptunk belépőjegyeket. Mi Endrével eddig még sohasem próbáltuk, mindig csak a gyerekek másztak. Most a Boga család volt olyan jó fej, hogy bevállalták fél órára az ő három lurkójuk mellé még a mi kettőnket is, így mi is kipróbálhattuk ezt a műfajt. Hááááát? Minden elismerésem a gyerekeké, hogy így végigmennek ezeken a pályákon:

 

Búcsú halászlé egy Körös-part menti csárdában:

Kis családunk a Körös menti mocsárciprusok előtt:

Perfect day

Egy átlagos nyári délutánunk úgy néz ki, hogy munka után rohanok a gyerekekért az oviba, fagyizunk egyet, majd játszóterezünk, szabad levegőn vagyunk, ameddig csak lehet és várjuk apát haza. Ezen a héten a szerda délutánunk kicsit rendhagyó lett, aminek az volt az apropója, hogy érik a lepsényi meggy és cseresznye. Ennek okán Endre lecsippentett egy kicsit a munkaidejéből és együtt mentünk a gyerekekért délután. Mivel elég nagy hőség volt, útközben (szó szerint) beugrottunk a Velencei tóhoz és csobbantunk egyet:

Már minálunk babám, már minálunk babám:

Ikermeggy:

 

Tumultus a létrán:

 

Egy tökéletes nyári estéhez illő tökéletes vacsora: Rózsa mama féle sajtos tejfölös lángos bodzaszörppel. Nyammi!