Ani&Michi esküvője

Anikó és Michael esküvőjére gyerekek nélkül voltunk hivatalosak. A fiúk esetében ez már könnyen megoldható, nem így egy 9 hónapos anyafüggő kiscsaj esetében. Volt a vendégseregben egyébként egy német hölgy, aki egy 8 hónapos baba anyukája, de a babát otthonhagyta Németországban. Így is lehet, tudom, hogy mi vagyunk túl parázósak vagy minek nevezzem. Az az igazság, hogy nem tudnám úgy jól érezni magam, olyan erős még köztünk a kötődés és itt nem csak a cicire gondolok. 😊

Na de térjünk vissza az ifjú párra. Anikóban nem csalódtunk, egy nagyon profin megszervezett, gyönyörű helyszínekkel teli esküvőn vehettünk részt. Ez a német rokonság, illetve a számos külföldi barát miatt különösen jól ki lett találva. A Mátyás templomban volt az egyházi szertartás, 3 nyelven celebrálva. Gyönyörű volt az egész, különösen Anikó belépője! 😅

Amíg én meghatódtam, addig Endre járkált Esztikével, aki időnként erős késztetést érzett arra, hogy túlsikongassa az Ave Mariát. 😁

A polgári szertartás a Halászbástyán volt. Ide már csempésztek Anikóék néhány személyes momentumot, mint pl. a kutyájukkal bevonulás

vagy a mindent megpecsételő fehérjeturmix közös elfogyasztása. 😁

Eszti baba elég népszerű volt a násznép körében, nem is tudom, miért 😍:

A szertartás után mi hazaugrottunk picit, közben Eszti is aludt egyet szerencsére. A Gundel étteremben megtartott vacsora alatt így nem volt nyűgös, nagyon jóhangulatú baba volt, asztaltársaságunk aktív tagja:

Ha elunta az asztalt, a szőnyegre kéredzkedett és barátkozott:

10 körül kezdett álmosodni, el is aludt. Épp el akartunk köszönni az ifjú pártól, de már elkezdődött a nyitó tánc, gyertyafény keringő, majd a tortázás. Végül Eszti is felébredt, így elroptuk még a menyasszonytáncot és hazaindultunk. Eszti otthon még bulizott kicsit, mire újra el tudott aludni, szóval akár még maradhattunk is volna. 😉
Csodaszép esküvő volt, éljen az ifjú pár!

Mai napunk kommentár nélkül

Helena látogatóban

Azt terveztük Nórival, hogy a Rómain sétálunk egyet a csajokkal, de sajnos egy fontos csomagot vártam épp. Így a mi környékünkön sétáltunk

és mikor Helena elaludt Esztivel a kertünkben játszottunk.

Helena itt még 5 hónapos volt, Eszti 9, de ami a méreteket illeti, Helena beelőzte Esztikét. 😊 Eszti nagyon érdeklődő volt a másik baba iránt:

Csajos szelfie:

Vissza az oviba

Szabikának a sulikezdéssel mindjárt hatalmas nagy nosztalgiája támadt a szeretett óvoda iránt. Egyik este annyira neki volt keseredve, hogy mindjárt egyeztettem is az óvónéninkkel, hogy meglátogatnánk valamelyik nap, hogy helyreálljon a lelki béke. Szabika nagyon boldog volt. Keddi úszós napunk után mentünk, akkor rövid napunk van és még emberi időben beérünk az oviba. Mama néni már csak délelőttös műszakban dolgozik, csak a mi kedvünkért maradt bent aznap. 💓

A fiúk kicsit már kinőtték a mosdót. 😆

A csoport sünikéje sajnos elpusztult, de a gekkó él és virul:

Mondtam Szabinak, hogy míg beszélgetünk kicsit Mama nénivel, adjon Esztinek néhány aranyos játékot. Kinek, mi az aranyos, így sikerült:

Mama néni is kibabázta magát ezzel a leendő kis sünivel és Szabikám is feltöltődött az óvoda hangulatával. 😊

Apa

Apa és lánya között már most nagy a szerelem. Ha Endre hazaér a munkából, Eszti széles mosollyal fogadja és van egy nézés, amit csak az apának tartogat. Endréről meg ne is beszéljünk, teljesen az ujja köré csavarta Eszti, szinte elolvadnak egymás szemében. Ilyenkor Eszti az ő ölébe akar lenni és ennek türelmetlenül hangot is ad. Valamelyik este, vacsora előtt Eszti még beleszunyókált a szopizásba, ilyenkor egy félórát szundít. Nem akartam letenni, jó volt így fogni. A fiúk közben megvacsoráztak és mondtam Endrének, hogy én is ennék, vegye át Esztit. Az a földöntúli boldogság...

Én és a kishúgom 2.

Ha megyünk a fiúkért suli után, Szabika annyira örül Esztinek, hogy azonnal "kitépi" a kezemből és  ő akarja vinni. Sokáig persze nem bírja, nehéz még neki Eszti fenekét cipelni. 

Játszani is szeret vele, leginkább kukucsolni. Csak azért kell időnként rászólni, mert annyira megijeszti, hogy szegény Eszti összerezzen. Szabi egyébként képes megsértődni Esztire. Néha még nem érti meg, hogy Eszti egy picibaba, aki nem tudatosan cselekszik, rosszat pedig pláne nem akar senkinek. Volt már sértődés abból például, hogy Eszti megrágta a NERF puska töltényét. 😃 Jobb, ha ehhez hozzászokik, lesz ez még rosszabb is!

Pancsi ülve is állva is

Eszti fürdetése lényegesen könnyebb, mióta szépen ül. Kapott fürdőjátékokat is, egy polipot, egy békakirályfit, amit eddig még hiába csókolgatott (vagyis inkább szopogatta a koronáját 😃), nem lett belőle daliás királyfi és egy úszónadrágos kacsát papáéktól.

De a legjobb móka az, ha a bátyók éppen szintén fürdenek és még vicceskednek is vele:

(Szegény Csaninak az orra bánta, lekapta a bőrt róla a műanyagkád éles pereme.)

Én és a kishúgom

Suli után még lent maradtunk az udvaron gőzkieresztés céljából. Amíg a fiúk a többi gyerekkel bandáztak, addig mi Esztikével egy pléden hencseregtünk. Egyszer csak Csani odajött és felkapta Esztikét és elvitte játszani. Annyira szépen eljátszott vele, vigyázott rá, nehogy megüsse magát, nehogy bekapjon valamit, amit nem kellene. 

Traktoroztak is:

Nagyon kis gondoskodó bátyus volt és ami igazán meghatott, hogy teljesen magától csinálta, nem kértem meg rá. Az igazság az, hogy nagyon ritkán kérem őket meg, hogy figyeljenek Esztire, akkor is maximum 1-2 perc erejéig Még ők is gyerekek, nem szeretnék ekkora felelősséget rájuk tenni, no meg persze azt sem szeretném, ha Esztike terhet jelentene nekik. Ezt az elméletet egyébként a közelmúltban igazolta is Csani egyik kislány osztálytársa. 

Egy zsúron voltunk, amikor odajött hozzám és lógott Esztin, hogy milyen cuki, ő is szeretne egy ilyen cuki kistestvért. Mondtam neki, hogy dehát neked is van egy  cuki kistestvéred. Erre ő: Igen, de ő nem cuki, mert állandóan nekem kell vele játszani. Hát azért remélem a fiúk még egy darabig örömmel játszanak Esztivel. 😊

Matrica

Eszti mióta mászik, egyidejűleg átment matrica üzemmódba. Állandóan a nyomomban van és ha szem elől téveszt, akkor keserves sírásba kezd. Szeparációs szorongunk tehát, tudományosabban megfogalmazva.

Anya, csak nem gondoltad, hogy nélkülem, nyugiban elköltheted az ebéded?

Imádom azt a győzedelmes mosolyát! 😊

Kölcsönhatás

Kétségtelen, hogy a nagy testvér "húzza felfelé" a kicsit a fejlődésben, már csak a példamutatás okán. Na de ez lefelé is igaz, avagy Szabi és a csokifagyi! 😂

Hinta palinta

Eszti már stabilan ül, jöhet a hintázás! Az első próbálkozás:

Helló suli!

Ismét becsengettek. A tanévnyitót ezúttal elmosta az eső, így csak hangosbemondón hallgatták az évnyitót a gyerekek. 

A fiúk jókedvűen, de izgatottan mentek a suliba és feldobódva jöttek haza, Csaninak be nem állt a szája, mindent részletesen elmesélt. Hát ezt is megértük, 3 év alatt szinte alig lehetett kihúzni belőle valamit, olyan volt a suli, mint egy fekete doboz. 😊

Ja, és a fehér ingek ezúttal megúszták, kivételesen nem paradicsomleves volt a szezonnyitó ebéd! 😉

Eszti és a cica

Eszti nagy érdeklődést mutatott Rózsa mamáék cicája iránt és viszont. Először Kormi jött egyre-egyre közelebb hozzánk, amikor kiültünk a fűre egy plédre. Aztán Eszti kezdett el integetni neki és beszélgetni vele, amikor Kormi épp evett.

Névnapozás és búcsú Julcsiéktól

Szeptember első napját Fehérváron töltöttük. Ennek több apropója is volt, ünnepeltünk Rózsa napot, Krisztina napot és mivel Julcsiék másnap utaztak vissza Münchenbe, így afféle búcsú is volt ez. 

Eszti igazán csajosan öltözött, végre találtunk rá alkalmat, hogy felvehessük  ezt a megörökölt tütüszoknyát 🤗:

A névnap köszöntések:

Esztit buborékfújással kápráztatták el a nagyok:

A másik nagy felfedezés a világból az a cica volt, de erről majd egy külön bejegyzést is írok:

Eszti jó nagyot aludt a nagy izgalmak után, addig a nagyok kimentek a focipályára mozogni. Ki gördeszkátott, ki rollerezett és 11-es rúgás is volt.