2011. július 25., hétfő

Szabi 9 hónapos

Szabi 71 centivel és 8700 grammal betöltötte a 9 hónapot. Ebben a hónapban fejlődött a legtöbbet a kisebbik csipetünk. Mint ahogy már arról hírt adtunk, a kúszás-mászás-felülés két hét alatt ki lett pipálva. Aztán, hogy rátegyen még egy lapáttal, pont a 9 hónapos szülinapjának reggelén Csani ágya mellett bekezdett egy felállással:Reszket a kis lába, mint a nyárfalevél, de azért próbálkozik azóta is mindenhol boldogan:A mozgásbéli fejlődés mellett növesztett két fogat és elkezdett cukin gagyogni. Ráadásképpen rátört a szeparációs szorongás, keserves sírásba tör ki, ha anyája eltávolodik tőle, sőt mi több az ölében a legjobb, mivel így van a legközelebb hozzá, és nem mellesleg a kilátás is innen a legjobb. Ezzel a viselkedésével egyébként mostanra kivívta magának a "legnehezebb eset" címet a családban, pedig nem könnyű azt elbitorolni egy dackorszaka kellős közepén tobzódó 2,5 évestől. Szabi már képes Csanit is terrorban tartani, méghozzá a hajtépéssel. Ugyanis ha nincs résen az ember, két marokra fogja a haját és kéjes vigyorral az arcán élvezettel tépi azt.Ezért Csani szájából minden egyes pelenkázásnál elhangzik az a mondat, hogy "de ugye Szabi nem tépi meg a hajam?", még akkor is, ha Szabi épp nincs is otthon. Nem csak hajat szeret tépni Szabi, hanem tíz körömmel belekapaszkodik bármely testrészünkbe. Endrén a kedvenc foglalatossága a belsőcomb szőreibe való belecsimpaszkodás, illetve a nyaki nyirokcsomók masszírozása tíz körömmel. A rettegett Szabolcs:
Ami az alvását illeti kicsit javult a helyzet. A 8-10 éjszakai ébredés helyett már csak 5-6x ébred, ami viszont új, és összecseng a szeparációs szorongással, hogy nem marad meg a kiságyában szinte egyáltalán és amíg én le nem fekszem mellé, addig félóránként felébred. Visszaolvastam a blogon, Csani ekkor már lényegesen jobban aludt éjszaka (mondhatni voltak már szép számmal átaludt éjszakái), igaz ő a fognövesztést és a mozgást is hamarabb elkezdte. Nappal kétszer alszik általában, délelőtt egy fél órácskát, de ezt van, hogy kihagyja, és délután kb. 2 órát. Az evés is megy prímán, mindent szívesen kóstol és fogyaszt és nem csak pépes formában.Na jó, igazából csak addig hagytuk a barackkal birkózni, amíg meg nem kezdte az ínyével.
Kezd igazi huncut lenni, már tudja, hogy mikor csinál rosszat, ilyenkor rámnéz, felhúzza az orrát és vigyorog. Ha észreveszi, hogy fényképezem, szintén elkezd vigyorogni, szinte pózol.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése