2012. december 30., vasárnap

2012 Karácsonya

Ezennel ünnepélyesen megfogadom, hogy se itt a blogon, sem máshol nem teszek többé olyan könnyelmű kijelentést, hogy családunk végre békében, egészségben együtt fog karácsonyozni. Lesz, ahogy lesz, ezentúl nem remélek, legalábbis hangosan nem. Merthogy a mostani karácsonyunk előtt is beütött a mennykő, akarom mondani két bazi nagy vesekő. Nem akarom ezt itt most túlságosan részletezni, rég is volt már és még az emlékezés is felidegesítene, annyira csúnya a történet a magyar egészségügyre nézve. A lényeg a lényeg: ezúttal szegény Endre került kórházba vesegörccsel és akut veseleállással miközben mi, az itthon maradottak is betegséggel küzdöttünk. Nem pont így képzeltük az adventi készülődést, de a pozitív oldalát nézve: Endrét hazaengedték karácsonyra és, noha kicsit stresszesen, kapkodósan, de a körülményekhez képest így is sikerült kihozni magunkból a maximumot a karácsonyi készülődést illetően. 
A karácsonyfa felelős angyalok idén is szentestére, a délutáni alvás idejére időzítették titkos küldetésüket, de már ultimátumot intéztek hozzánk, hogy jövőre ezt így nem vállalják. Csani ugyanis a nagy izgalomtól nem akart elaludni, jövőre pedig már valószínűleg Szabi is nehezen fog. És hogy mi volt az idei karácsonyunk legmeghittebb momentuma? Szenteste gondoltunk egy merészet, beterítettük matraccal a nappalit és a karácsonyfa fényei mellett aludtunk mindnyájan. :) Karácsonyi képeinkből íme egy csokorra való egyik kedvenc karácsonyi Gryllus dalunk zenei aláfestésével:

1 megjegyzés:

  1. nagyon szép dolog lehetett a nappali közepén együtt aludni. ilyenkor irigykedünk. (mi karácsonykor a strandra tudunk legfeljebb menni)

    VálaszTörlés