Kiütve

Nem tudom, ki hogy van vele, de programszervezés szempontjából számunkra a legnagyobb kihívás a gyerekek délutáni alvása. Csani már kibírja alvás nélkül, sőt mi több a családi napköziben ő az egyetlen "renitens" gyerek, aki nem alszik, de Szabolcsnak azért még szüksége van a délutáni szundira. A cserkeszőlői hétvége után, Kecskemétet is magunk mögött hagyva, késő délután hazafelé autóztunk. Szabi persze elaludt az autóban, Csanád azonban tartotta magát, mígnem Murphy alapon 10 perccel az érkezésünk előtt neki is lebukott a feje. Mivel már 5 óra volt, gondoltuk, akkor az esti lefektetés érdekében ébresztjük az aprónépet. Hát ezt alaposan benéztük! Gyerekeink ugyanis, ha nem aludják ki magukat, akkor keserves, dühös, vigasztalhatatlan sírásba kezdenek. Így ragadtunk 1-1 gyerekkel az ölünkben a kanapén:Úgy fél óra múlva realizáltuk, hogy itt nem lesz ébredés, no meg láb- és fenéktájéki zsibbadás is jelentkezett nálunk, úgyhogy legörgettük magunkról a krumplis zsákokat, ők pedig, mintha mi sem történt volna, fél 7-ig húzták a lóbőrt, mi meg közben legalább nyugiban kipakoltunk a bőröndből és elindítottuk a mosást. Ezúttal kivételesen az esti lefekvéssel sem volt gond, annyira kiütötte őket a wellness hétvége.