Debilkedés

Kétségtelen, hogy a családi napközinek számos pozitív hatása mutatkozik Csanádon. Mindemellett a közösségbe járás elhozta számunkra azt az érzést is, amikor is a megdöbbent szülő a homlokára csap és legszívesebben elhatárolódna a saját gyerekétől. Ez az óvodában, iskolában egyre inkább így lesz, hiszen a gyerekek számára fontos a közösségbe tartozás, a közösség elfogadása és szivacsként szívják magukba a számukra addig ismeretlen, ámde érdekes, menőnek vélt viselkedésformákat, avagy utánozzák egymást, mint a kis majmok. Így lett ez a nálunk is. Sok egyéb mellett Csanád legidegesítőbb szerzett "képessége" a beszéd visszafejlődés. Sokszor halandzsázik, gagyog, nem lehet vele kommunikálni, szándékosan pösze, selypít, kötőszava a "kaka-kaka-kaka", mi úgy hívjuk Endrével a jelenséget, hogy debilkedik. Nem folyamatosan műveli ezt szerencsére, csak időnként jön rá, viszont az tipikus, hogy akkor csinálja, ha rajtunk kívül más felnőtt is fültanúja. Különösen rosszul érint ez minket szülőket, akik büszkék szeretnénk lenni arra, hogy Csanád milyen szépen, választékosan beszél és hatalmas szókinccsel rendelkezik.

Legutóbb karácsonykor Ibiéknél adta elő a fenti műsort. Hál istennek Ibiék lelkes blogolvasók és tisztában vannak Csani normál üzemmódú képességeiről, így csak kicsit égett az arcunk miatta. Végül Patrik dolgai iránti érdeklődése valamelyest kizökkentette a debilkedésből.