2011. szeptember 1., csütörtök

Kádban

Szabi újszülött kora óta imád fürdeni. A kis kád már rég a múlté, hónapok óta a nagy fürdőkádban fürdik. Erről csakis ő tehet, ugyanis ő 5 hónapos korára produkálta azt a mindent eláztató pacsálást, amit Csani 9 hónaposan. Nem is volt ellenére a változás, itt ugyanis még több helye van a pacsálásra. Csani ekkor még csak kívülről szemlélte az esti mókát:Aztán amikor Szabi megtanult stabilan ülni, összeeresztettük őket:Szuperül ment minden, nagyon élvezték egészen addig, amíg el nem követtünk egy hibát: közös hajmosást rendeztünk. Csani ezt visítva-sikítva abszolválja, Szabi meg - jó tesóhoz híven - keserves sírással reagált testvére "fájdalmára". Ezután minden elromlott. Szabi lába ahogy vizet ért, már ordított. Próbáltunk vele együtt fürdeni, ismét egyedül fürdetni, játékkal a figyelmét elterelni, hasztalan. Ez az állapot úgy 2 hétig tartott. Mostanra van némi javulás, volt már néhány alkalom, hogy elfelejtette, hogy sírnia kéne és már kétszer sikerült újra Csanival is fürdetni. Arra kell nagyon vigyázni, hogy Csani játékból se visítson vagy kiabáljon, mert azonnal sírva fakad szegényke. A kis érzékeny lelkű.

2 megjegyzés:

  1. Azt hiszem egy fokkal kellemetlenebb amikor az érzékenység eltűnik, s a versenyt visítozunk a fürdőkádban (is) című műsor kerül napirendre. :-)

    VálaszTörlés