Szabolcs etetése közel sem olyan gördülékeny, mint anno Csanádé volt. Ő szépen nyelte a főzeléket és gyümölcspürét, mint kacsa a nokedlit, amíg - úgy 3-400 grammnyi kaja után ki nem tette a megtelt táblát. Szabit más fából faragták. Először is ő egyféléből nem hajlandó nagy mennyiséget megenni. Úgy 100-150 gramm főzelék után - szigorúan jobb oldalra - elfordul a kanáltól, becsukja a szemét és ütemesen ingatja a fejét. Ez olyan viccesen néz ki, hogy még Csani is kacagva utánozza. Eztán jön a gyümölcs. Ha olyanja van, pürésítve eszik belőle kicsit, ha amolyanja, akkor jöhet a hámozás-darabolás-egészben evés, jó esetben ezt egyféle gyümölccsel játsszuk, rosszabb esetben többfélével. Aztán ezt is elunja és jöhet a kifli, majd a puffasztott ez-az. Egyszóval a többfogásos étkezéseket preferálja őkelme. Ráadásul a változatossággal is bajban vagyok, mivel a joghurtot mostanság nem eszi, a Sinlacot sem, és a tejpépeket is passzolta eddig, pedig az egyiket a minap biz isten az utolsó kanálig megettem helyette, olyan finom volt.
Tegnap délben viszont semmivel sem volt szerencsém, igaz túl vagyunk egy 3 napos lázon és lehet, hogy ennek az utóhatását szenvedjük. Emígy történt:
Halas brokkolifőzelék (előző napi input 2 kanál) megmelegít, első kanálnál Szabi kilöki a szájából, következő próbálkozásomra már ordít. Répás-paradicsomos-brokkolis tészta felpattint, megmelegít, az első kanál sem juthat be a szigorúan összeszorított ajkakon, ordít. Hát jó, akkor ebédeljen grissinit a gyerek! Grissinit kézbe ad, grissini messzire repül. Jöjjön a banán! Korábbi tapasztalataimból kiindulva már fel se karikázom, fél banán kézbe ad. Végre kis csend, elkezdi csócsálni, a kezével moncsolni. A nagyja a földön landol, kis részét a nadrágjába keni, valamennyi azért bemegy a pocakba. A másik fél banánra már nem vevő. A következő versenyző a nektarin. Hámozva, darabolva kiköpi, ordít. Mérgemben odaadom hámozva, egészben.
Na, azzal elvolt 10 percig, szívogatta, rágogatta, de sok minden nem jutott le a pocakba. Mondanom se kell Magdinak mindig mindent megeszik bármilyen formában legyen is az!
Halas brokkolifőzelék (előző napi input 2 kanál) megmelegít, első kanálnál Szabi kilöki a szájából, következő próbálkozásomra már ordít. Répás-paradicsomos-brokkolis tészta felpattint, megmelegít, az első kanál sem juthat be a szigorúan összeszorított ajkakon, ordít. Hát jó, akkor ebédeljen grissinit a gyerek! Grissinit kézbe ad, grissini messzire repül. Jöjjön a banán! Korábbi tapasztalataimból kiindulva már fel se karikázom, fél banán kézbe ad. Végre kis csend, elkezdi csócsálni, a kezével moncsolni. A nagyja a földön landol, kis részét a nadrágjába keni, valamennyi azért bemegy a pocakba. A másik fél banánra már nem vevő. A következő versenyző a nektarin. Hámozva, darabolva kiköpi, ordít. Mérgemben odaadom hámozva, egészben.
Na, azzal elvolt 10 percig, szívogatta, rágogatta, de sok minden nem jutott le a pocakba. Mondanom se kell Magdinak mindig mindent megeszik bármilyen formában legyen is az!
Jo Frost: Szuperdada c. könyvben sok jó ötlet van az étkezési problémákra. Nyilván rengeteg ötletet kaptál már, főleg nem egy vadidegen olvasód véleményére vagy kíváncsi, de ha mégis: az én fiam 10 hónapos és 2 hetes, ő is darabosokat eszik. A jótanács a könyvből, ami nekünk bevált, hogy nincs két választási lehetőség. Megkínálod főzelékkel, nem kér, oké, semmi baj, nincs desszert, gyümölcs. Majd következő étkezéskor. Nem árt egy gyereknek sem, ha kimarad 1-2 étkezés, sőt ha 2-3 napig nem eszik, az sem árt. Ezt a gyermekdokink is megerősítette. De idáig nem fogtok eljutni. Következő étkezésnél már biztosan eszik.
VálaszTörlésRemélem nem vetted tolakodásnak a hozzászólásom.
Nem hallottam még erről a könyvről, megnézem! Ami a választási lehetőséget illeti valószínűleg igazad van. A hiba a mi készülékünkben van, elég aggódós, amolyan "jaj, nem hízik a gyerek hetek óta" parázós szülők vagyunk, nehéz ezt levetkőzni :)
VálaszTörlésEgyébként Szabira talán megvan a megfejtés, hamarosan írok róla!
Köszi a hozzászólást!