Babaúszás

A babaúszással kapcsolatban mindig is elég vegyes érzéseink voltak. Szerettük is volna meg nem is. Kétségtelenül jó hatással van a babára, ha megszereti, akkor egy óriási élménnyé válik számára. Másrészt, mint túlaggódós szülők, féltettük Csanit a különféle uszodabetegségektől, fertőzésektől. Végül Csani hipotóniája adta meg a végső lökést: a babaúszás nagyon jól fejleszti az ilyen babák izomzatát, mozgáskoordinációját. Meg aztán a balatoni fiaskó után gondoltuk adunk még egy esélyt a lubickolásnak... Már az első uszi óra alkalmával bebizonyosodott, mi volt a gond a Balcsival: a víz hőfoka. Gondolhattuk volna. Még a nagyiéknak is hideg volt, akkor mit szóljon egy ilyen kicsi ember. Szóval a vízbe mártózás ment, mint a karikacsapás és a kezdeti megszeppenés is hamar oldódott. Az óra közepére már hangosan kurjongatott Csani (igaz néha nehéz volt eldönteni, hogy az izgalomtól vagy az örömtől :) és a kobak lelocsolás is tetszett neki. Azóta már voltunk 3 alkalommal. Ma lett volna az első víz alá merülés, de Csani úgy döntött, ez még korai neki, úgyhogy elhalasztottuk.*(A képek minősége sajnos nem túl jó, de azért kivehető, hogy mi vagyunk rajta)

(* Apa, a szerk.: Így a fiam a mai napon került szembe először a társadalmi konvenciókkal. Rebellis magatartása miatt konkrétan kivágták a Csecsemő I-es csoportból, és Csecsemő II-esbe tanácsolták át. Szerencsére az I-es és II-es nem valami osztályozást jelent, mint a tojásnál, vagy a krumplinál. A két csoport között az a különbség, hogy az egyesbe még önálló akarat nélküli kicsik járnak, a kettesbe pedig már a "nagyok", akiket máshogy kell rávenni az alámerülésre.)