Ma délután felhívtak a suliból, hogy Szabi rosszul van, hányt. Azonnal felnyaláboltam Esztikét és siettünk a suliba. A portásnéni azzal fogadott minket, hogy Szabi ott van a porta melletti kisszobába, Csanád istápolja. Szabi Csani ölében feküdt. Miközben próbáltuk Szabit szállításra alkalmas állapotba hozni (nagyon gyenge volt, háromszor is visszafordultunk wc-re), Csani cipelte az öcsi táskáját és rajzdobozát, mert persze Murphy alapon azt is most küldték haza, lévén már nincs rá szükség.
Itthon este lefekvés előtt Csani odaszólt Szabikának, hogy hason aludjon, nehogy baj legyen, ha hánynia kell. Aztán az esti imájában biztos, ami biztos, kérte a jóistent, hogy Szabi ne legyen rosszul éjszaka. Imája meghallgatásra talált! Minket meg teljesen meghatott ez a gondoskodás és aggodalom, amit ma Csanád tanúsított Szabi irányába. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése