Ez is egy olyan ünnep, amit elkezdtünk számon tartani itt Magyarországon is, mint a Valentin napot. No, azért nekem annál sokkal szimpatikusabb. Én őszintén szólva ez utóbbit nem igazán szeretem, de annál jobban örülök, hogy az apukáknak is lett egy napja. Ők is olyan sokat tesznek a kis családjukért és a munka mellett is kiveszik a részüket a gyerekek körüli teendőkben. Én személy szerint úgy várom haza esténként Endrét, mint a messiást, hogy átvegye picit tőlem az addigra már nyűgöske ölbe baba Esztikét és el tudjak intézni 1-2 dolgot, pl. valami házi munkát vagy egy telefont. Egyszer keresett a főnököm napközben, de mivel picit hosszabb és elég fontos megbeszélnivalónk volt, nem tudtam Eszti mellett ezt megejteni. A történethez hozzátartozik, hogy Balázsnak, a főnökömnek is Eszti születése előtt néhány héttel született meg a kislánya. Szóval, ahogy Endre hazaért, kezébe nyomtam Esztit és hívtam Balázst. Szabadkoztam neki, hogy csak most tudtam visszahívni, de hát csak most ért haza Endre és most tudtam a kezébe nyomni az Esztit. Balázs erre felnevetett, hogy ő meg épp most ért haza és most nyomta a kezébe a párja Blanka babát, az enyémhez hasonló okokból! Ezen jót nevettünk, hát így megy ez mindenkinél. :)
Boldog Apák napját az édesapáknak!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése