Immáron hagyománnyá avanzsált az etyeki nyárzáró kerti parti Vikiéknél. Egyre nagyobb a gyereksereg az egyetemi baráti körben, úgy tűnik a magyar népesség fogyása nem rajtunk múlik. Idén óriási volt a hőség, így a programban a medence parti is szerepelt.
Szabolcs úgy vetette bele magát a parányi felfújható kismedencébe, mint aki napok óta nem látott vizet. (Igaz, az állán lévő seb miatt elég sokáig vissza kellett fogni a pancsolástól.) Az első beugrása konkrétan egy akkora hasas volt a 20 centis vízbe, hogy mindenkibe belefagyott a szó,
de ő vígan fölállt és indián csatakiáltásokkal ("éjjá, éjjá, éjjá") - és némi "
Hajrá Dani"-zással - kísérve folytatta a pancsit:
Lujza nem maradt szárazon, de jól állta a sarat, akarom mondani a vizet:
Csani is megtalálta Vikiék kertjében a kedvenc játékát, a locsolócsövet, ám erről rövid úton le kellett állítani, mert már vízben úszott a kert hátsó része.
Maradt a száraz gyakorlatozás. A tűzoltó osztag, Csani Bálinttal:
Kicsi a rakás, mieink a zöld pólósok:
Birtokba vettük a hintát:
Szabi a gyűrűn meglepően hosszan bírt lógni, közben végig kacagott, annyira tetszett neki. Ami az evést illeti, jól fogyasztottak a srácok Viki finomságaiból és Sanyi bácsi csülök főztjéből is:
A kis házigazdákkal:
Csak lazán, mint akinek bejött az élet:
Maradt a száraz gyakorlatozás. A tűzoltó osztag, Csani Bálinttal:
Kicsi a rakás, mieink a zöld pólósok:
Birtokba vettük a hintát:
Szabi a gyűrűn meglepően hosszan bírt lógni, közben végig kacagott, annyira tetszett neki. Ami az evést illeti, jól fogyasztottak a srácok Viki finomságaiból és Sanyi bácsi csülök főztjéből is:
A kis házigazdákkal:
Csak lazán, mint akinek bejött az élet:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése