Három éves lett a nagyfiú! Eredetileg úgy gondoltuk, hogy a napján, december 8-án szűk családi körben együtt ünnepelünk, de aztán - mivel szombaton úgyis nagycsaládi ünnepséget terveztünk és az oviban minden szülinapost felköszöntenek a társai - mégis az oviban töltötte a napot. Előre izgultam, hogy milyen tortát süssek, ami ízlik a gyerekeknek, amikor is felvilágosítottak, hogy az oviba nem lehet ám csak úgy saját sütésű tortát vinni, csak igazolással ellátott, cukrászdai torta vihető mindenféle egészségügyi előírásokból kifolyólag. Ebéd után köszöntötték Csanit a gyerekek. Az óvónéninket felfegyvereztem a fényképezőnkkel, hogy dokumentálja az eseményeket.
Ez a plakát fogadott minket reggel az ajtón:
Szilvi, az óvónénink elmondása szerint Csani nagyon boldog volt, hogy a marcipán gőzmozdony csak az övé és senki más nem fogja megenni. A biztonság kedvéért végigkérdezte név szerint is, hogy "ugye Zselyke se fogja megenni?" és "Dorci se fogja megenni?" és "Mártuska néni (=délutános dadus) se fogja megenni?". Miután megnyugtató válaszokat kapott, jól megrágcsálta a kis mozdonyt. Ez a kép nem túl éles, de a boldogság látszik Csani arcán:
A fújás nagyon megy már:
Az oviban Csani elég sok csibészséget tanul a többiektől, ami némileg rá is fér, nehogy már túl jó gyerek legyen. Némelyik új szokása azonban elég zavaró (pl. orrlyukak szimultán tágítása 2 ujjal), vagy akár életveszélyes is tud lenni (pl. bohóckodás falattal a szájban), ezeken főleg Endre szokta nagyon felhúzni magát. A rossz szokásokat aztán rendre egy Ágoston nevű kisfiúra szokta testálni, hogy biztos tőle tanulja, mert ő egy igazi kis csibész. Így lett szegény Ágostonból nálunk szállóige. De most megtört a jég, ezzel a csoport fotóval sikerült Endrét megenyhítenem Ágoston irányába. Elvégre is a legfontosabb, hogy jó barátok, még ha néha csibészséget is tanul tőle Csani. Ő az ott, Csani mellett balról, a Thomasos pólóban.
Szilvi, az óvónénink elmondása szerint Csani nagyon boldog volt, hogy a marcipán gőzmozdony csak az övé és senki más nem fogja megenni. A biztonság kedvéért végigkérdezte név szerint is, hogy "ugye Zselyke se fogja megenni?" és "Dorci se fogja megenni?" és "Mártuska néni (=délutános dadus) se fogja megenni?". Miután megnyugtató válaszokat kapott, jól megrágcsálta a kis mozdonyt. Ez a kép nem túl éles, de a boldogság látszik Csani arcán:
Az oviban Csani elég sok csibészséget tanul a többiektől, ami némileg rá is fér, nehogy már túl jó gyerek legyen. Némelyik új szokása azonban elég zavaró (pl. orrlyukak szimultán tágítása 2 ujjal), vagy akár életveszélyes is tud lenni (pl. bohóckodás falattal a szájban), ezeken főleg Endre szokta nagyon felhúzni magát. A rossz szokásokat aztán rendre egy Ágoston nevű kisfiúra szokta testálni, hogy biztos tőle tanulja, mert ő egy igazi kis csibész. Így lett szegény Ágostonból nálunk szállóige. De most megtört a jég, ezzel a csoport fotóval sikerült Endrét megenyhítenem Ágoston irányába. Elvégre is a legfontosabb, hogy jó barátok, még ha néha csibészséget is tanul tőle Csani. Ő az ott, Csani mellett balról, a Thomasos pólóban.
Boldog szülinapot Csani!
VálaszTörlés