Ismét egy szép, ámde felelősségteljes feladatot kaptunk az élettől: Csongor keresztszülői lettünk. Csongort október elején keresztelték a káposztásmegyeri református közösség újonnan megépült templomában. Nekünk, katolikusoknak érdekes volt a szertartás, amely mind felépítésében, mind hangulatában homlokegyenest más volt, mint a mienk.
A készülődés pillanatai, avagy "Na jó, kössétek rám azt a csokornyakkendőt is!"
A készülődés pillanatai, avagy "Na jó, kössétek rám azt a csokornyakkendőt is!"
András lelkész:
Rejtély (vagy stílszerűen isteni csoda), de az örökmozgó Csongi egy pisszenés és mocorgás nélkül végigállta a keresztelési szertartást mellettünk.
Ma született bárányka (mármint a kisebbik :)
Flóra, a másodunokatesó már inkább a folyosón bulizott:
Két család:
A következő esemény nálam duplán kiverte a biztosítékot, de hát lágyszívű a gyerek apja:
Októberben fagyi!!!??? Ráadásul ünneplősben csoki!!!???
Októberben fagyi!!!??? Ráadásul ünneplősben csoki!!!???
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése