2009. március 18., szerda

Jedi lovagunk 100 napos lett,...

... és hát büszkén mondhatjuk, hogy igen stramm kis csávó. Én úgy veszem észre, hogy szándékosan edzi magát, mert karizmainak és tűrőképességének növelése érdekében újabban három olyan szokást is felvett, amiktől én külön-külön is kész lennék:
1. Öklét erőből a szájába nyomja - ott fulladnék meg
2. Mutató- és középső ujjaival a manduláit csiklandozza - simán visszaköszönne a reggelim
3. Nyelvét hüvelyk- és mutató ujjai közé csípi - ez valami mély meditációs gyakorlat lehet, mert ugyan én is meg tudom csinálni, de akkor sem beszélni, sem mutogatni, sem írni nem tudok, így gyakorlatilag elvágom kommunikációs lehetőségeimet a külvilágtól.

Ugyanakkor szokásos formagyakorlatai mellé folyamatosan keresi az új kihívásokat is. Tegnap este például a cumi mellé(!) próbálta szájába tuszkolni amúgy sem kicsi öklét:

Csanádunk mindezeket laza eleganciával, akár egy órán keresztül is képes végezni. S amikor abbahagyja jógagyakorlatait, akkor egy komoly úrfi:

Vagy éppen egy zabálni való kis srác:

1 megjegyzés:

  1. Sziasztok.Éva néni vagyok debrecenböl.Ritával ,nézegetem Csanikát. Aranyosak vagytok jó egészséget boldogságot. PUSZI nektek.

    VálaszTörlés