A védőnő felvilágosított minket, mennyit is illik gyarapodnia egy újszülöttnek: heti 100-150 grammot. Látván az étkezőasztalra kihelyezett babamérlegünket óva intett minket, hogy ne mérjük a szopizásokat, mert csak stresszeljük vele magunkat.
Hát ezt a kérdéskört ott rontotta el, hogy azt is elárulta, hogy naponta mennyit kell ennie a babának: meztelen súlyának 1/6-át +/- 15%, azaz Csanád esetében ez aktuálisan minimum 465 gramm! Hát anyuka gyomra egyből görcsbe rándult, mivel Csanika még mindig eléggé „cicin bealvós” volt és az aznapi szopi adagunk olyan messze volt a célértéktől, mint Makó Jeruzsálemtől.
A bealvások miatt (lásd a képen pl.) ráadásul fejtem is és cumisüvegből adtuk oda Csanádnak a tejcsit, mivel azzal gyorsabban, még a bealvás előtt végzett. No erre is felszisszent a védőnő: veszélyes a cumi, le fog szokni a ciciről, mert a cumisüvegből könnyebb szopizni. De hát kérdem én, ha választani kell, hogy ciciből és cumisüvegből, de eleget eszik vagy csak ciciből, de nagyon keveset eszik a baba, melyik anyuka választaná az utóbbit? Cserébe kötöttünk egy kompromisszumot: csak egyszer kap cumisüvegből egy nap, úgy hogy előtte nem szopizott, így kisebb a „cumizavar” kockázata. Ez a megoldás cirka két napig működött, Csanika ugyanis – hála istennek - egyre nagyobbakat szopizik és kiüríti a cicit, így nincs mit fejni. Nem akarom elkiabálni, de úgy néz ki kezd beállni a kereslet-kínálat egyensúlya. Már csak amiatt aggódok, hogy elegendő lesz-e ez a megfelelő súlygyarapodáshoz…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése