Ben Laden

A teraszon megejtett közös esti vacsijaink alkalmával olyanok voltunk, mint egy igazi olasz "grande famiglia". Ez mind a létszámunkra, mind a hangerőnkre érvényes volt. Ez utóbbi biztosításáért leginkább Szabolcs volt a kinevezett felelős. Valamiért még mindig nem szereti a közös családi étkezéseket és ilyenkor rendre nyűglődik, asztalt csapkod, semmi nem jó neki, pedig ő is velünk eszik. Intoleranciája olyan méreteket öltött, hogy gerillaharcosból átavanzsált terroristává és kiérdemelte a Ben Laden megszólítást. És hogy miért Ben?

A délelőtti kismedencézéseket Szabika borzasztóan élvezte. Olyan volt, mint egy felhúzott kis duracell nyuszi. Keze lába járt és ha betettük a vízbe, nekiindult négykézláb a víznek. Annyit ment, hogy még a bőrt is lenégykézlábazta a nagylábujjairól szegényke. Mit neki, hogy hideg volt a víz, mit neki, hogy már az álláig ért, csak ment befelé töretlenül. Olyan volt mint a Frédi és Béni Benőkéje. Így lett ő Ben Laden.

Magyarul beszéljél

Sógorommal, a német ajkú Matthiassal jobbára csak a németül tudó családtagok kommunikálnak, illetve néha én angolul. Szabolcs keresztelője alkalmából már feladtuk neki a leckét: itt az ideje megtanulnia magyarul. Nyaralásunk alatt Csani úgy döntött előremozdítja ezt a projektet. Nem hagyta ugyanis békén Matyit. Amikor beszélt, Csani rászólt: "Miért nem magyarul mondod? Nem értem!"
A kiejtés gyakorlása végett pedig leültette mesét olvasni. Matyinak a Bori orvoshoz megy című mesével kellett megküzdenie. A magyar kiejtés bizony nem könnyű egy külföldi számára, de Matyi hősiesen állta a sarat, nagyjából értettük!

Életképek Monfalcone-ból

Szieszta, játék (Szabi már sakkozik), fagyi (kisebbeknek tölcsér), Csani élete első nyalókája:

Mini kempingezők:
Nagyon csajszi:
Szökésben (de tényleg!):
Legszebb öröm a söröm:
Szabi esete a cicával, a cica futamodott meg először:
Esti grill, sör, kolbász:
Apja és fia:
Kopaszok:

Én kis kertész legény vagyok, rózsavízzel locsolkodok, avagy próbálkoztunk a pelenka nélküli léttel, folyt is minden mindenhová:

Esti fürdés á la Szabolcs:Együtt a család:

Monfalcone

Augusztus elején nagy családi nyaralásban volt részünk, az olaszországi Monfalcone volt az úti cél. Endréék 20 éve nem nyaraltak így együtt, a szülők és a három testvér, most a létszám a gyerekekkel, párokkal együtt 10 főre emelkedett. Két apartmant béreltünk egy tengerparti kempingben, csodás környezetben. A gyerekek gyakorlatilag egész nap levegőn voltak és pancsoltak. Délelőtt gyerek medencéztünk, délután apálykor pedig a tengerparton voltunk. Számunkra Endrével az volt nagy kikapcsolódás, hogy délelőttönként tudtunk egyet úszni a kemping úszómedencéjében, amíg a gyerekekre a nagyszülők vigyáztak.

Szabinak sem maradhatott ki a tenger élménye, nagyon tetszett neki. Kóstolt ugyan egy kis homokot, néhány kagylót és követ, de ez nem szegte kedvét.Folyt.köv.

Déjà vu 4

Figyelj rám!

Csani mellett mostanában nem lehet ám többcsatornás üzemmódban létezni. Ha hozzánk beszél, akkor kiköveteli magának a kizárólagos figyelmet:

- Anya!
- Igen?
- Figyelj rám!
- Figyelek! (közben persze teszek-veszek.)
- De anya, nézzél ide rám!
És tényleg csak akkor kezdi el a mondandóját, ha megvan a szemkontaktus!

Türelmetlen

A napirendünk elég kiszámítható, reggeli után irány a játszótér. Ezt már Szabi is pontosan tudja, imád is kint lenni. Ám felettébb türelmetlen is: amíg nem látja, hogy finisben van a készülődés, azaz már a cipőnket húzzuk és fordul a kulcs a zárban, addig vigasztalhatatlanul bömböl. Legutóbb még ennél is tovább ment: ököllel verte a bejárati ajtót, hátha így hamarabb kijut. Kicsit erőszakos a lelkem! :-)