2009. november 13., péntek

Klausztrofóbia

Marciéknál előkerült egy érdekes játék, az alagút, amiről Kriszti már értekezett a blogján. Gondoltuk kipróbáljuk, átmászik-e rajta Csani. Marci hiába prezentálta neki több ízben, hiába vetettem be szó szerint a henger közepére Lecsó patkányt, Csaninak esze ágában sem volt bemenni. Csak durcásan ült, majd elmenekült.Így a kísérlet Csaninál sem hozta a várt eredményt, mint ahogy Marcinál sem, miszerint a császáros babák nem másznak át rajta.
De azért erről eszembe jutott a gyógytornászunk, Anikó hipotézise is. Ő a múltkor megkérdezte, milyen volt a szülésem. Elmondtam neki, hogy a kitolási szakasz az átlagos fél óra helyett nekem 1 órásra sikeredett, illetve a szülészorvosom utólag elárulta, hogy a végén már beavatkozáson gondolkodott, olyannyira nehezen bújt ki Csani. Anikó mesélte, hogy ezt a pszichológusok összefüggésbe szokták hozni azzal, hogy Csani nem bír sokáig egy helyben megmaradni, nem szeret pl. ölben ücsörögni és sok-sok hónapnyi tornára járás alatt sem sikerült a Huple-ban fél percnél hosszabb ideig tartani. Hát ez is egy elmélet. Nyilván vannak ellenpéldák is, meg hát ott vannak a személyiségbeli, habitusbeli különbözőségek, a genetikáról már nem is beszélve. Én magam is irtózok a szűk helyektől mind a mai napig, pedig könnyen szült meg anyukám. Most akkor mi van?

2009. november 12., csütörtök

Marciéknál

5 hónapja voltunk Marciéknál látogatóban, akkor még csak ide oda gurultak a manók, korlátozottan tudtak játszani. Most aztán volt nagy nyüzsgés! Marci udvarias vendéglátóhoz méltóan megmutatta Csanádnak a birodalmát. Nézd Csani innen szoktam szemlélni az utca forgalmát:Marci a játékait is megosztotta Csanival. Időnként azért visszakért 1-1 darabot, de a nagyfiúk által edzett Csani zokszó nélkül udvariasan visszaadott mindent a gazdájának.
Marci és Csani közösen költötték el ebédjüket is:Marci fogacskák nélkül is kiválóan eleszegeti a spagettit. Úgy beszippantja, mint a nagyok! Bezzeg Csani 6 foggal sem kér a darabos kajából (kivétel ez alól a kenyér és a kölesgolyó), de ez egy külön történet.
Marci az elején még bizalmatlan volt velem, de a nap végére haverok lettünk:
Lea kutya egész nap a kanapén szundított, nem sok érdeklődést mutatott Csani irányába, bár egyszer pelenkacserénél azért szagmintát vett.A fiúk nemsokára 1 évesek lesznek! Hihetetlen!

2009. november 11., szerda

Papa köszöntés

Dániel nagypapát családi körben köszöntöttük fel múlt hétvégén. Egyik fülét névnapja, a másikat pedig születésnapja alkalmából húztuk meg, ugyanis éppen Imre napon született. Meg is örökítettük a Dániel fiúkat íziben:
Csani nagyon sokat erősödött az utóbbi időben és csupa energia mostanában. Ezt a meredek, magas lépcsőt egymás után háromszor is megmászta és persze megmászatta a nagymamát is, aki féltve óvta lépéseit.

2009. november 9., hétfő

Vigyori

Csanád arcjátéka időről időre megújul. Régebben ha rámosolyogtunk, viszonozta a mosolyt. Mostanában azonban már ő kezdeményezi a kommunikációt. Ha például ne adj' isten nem rá figyelek éppen, akkor odajön hozzám, belehajol az arcomba és belevigyorog. Hogy kitől tanulta ezt az orrfelhúzós rosszcsont vigyort, amihez még sündisznó szuszogás és fogcsikorgatás is szokott társulni, azt nem tudjuk. Mi tényleg nem így szoktunk!

2009. november 7., szombat

DJ Csana

Csanád egyik kedvenc napi rutinja, hogy kipakolja a TV állvány jobb oldali szekrényét. (A baloldalit is pakolná, de azt én nem szeretném, így rafinált barikádokkal védem.) A jobboldali szekrényben Endre tart mindenféle kütyüket, ilyen-olyan kábeleket, kazettákat, amiket Csanád minden nap akkurátusan kipakol (persze szigorú szülői felügyelet mellett, a belegabalyodásokat elkerülendő), mi pedig este szépen visszapakoljuk. Másnap, mint az aranyhalacska az akváriumban, Csani rácsodálkozik, hogy "Jééé, itt egy jó kis szekrény tele mindenféle újdonsággal, rámoljuk ki!". Az alábbi képen Csanád az egyik kedvenc darabjával látható:

Triangulum Einstand

A Ringató napokról nemrég számoltunk be itt a blogon. A fiúk azóta reklámarcok lettek, felkerültek a Ringató honlapjára is!
Ráadásul a Ringatósok fotósa volt olyan kedves, hogy elküldte nekünk emailben a Csanádról készült legjobb fotókat, így Csanád triangulum rablása is megörökíttetett az utókor számára, íme:
1. Hadd nézzem már meg közelebbről:2. Lécci-lécci:3. Enyém:4. De most miért nem szól olyan szépen?5. Ha visszaadom, megint csilingelsz vele?

2009. november 1., vasárnap

Mindenszentek

A Mindenszentek napját Székesfehérvárott töltöttük. Bizony nem könnyű egy majdnem 11 hónapossal az ilyenkor megszokott programot, azaz a temetőlátogatásokat teljesíteni. Náthás is szegény már 2 hete, meg aztán nem olyan mókás neki ki-beszállni félóránként az autóshordozóból. A babakocsi elvitele két okból fel sem merült: egyrészt a temetők nem igazán babakocsi barátak, másrészt az új, 7 személyes családi autónk 1 fő híján majdnem teljes kapacitáskihasználtsággal futott, a fennmaradó csomagtér meg kellett a koszorúknak. Az első két mécsesgyújtáson Csanád is részt vett, kb. addig volt szép napos idő. Csani a papa öléből elmélyülten szemlélte a történéseket a dédnagymama sírjánál.
Csani születése óta a rokonlátogatásokkal bizony csehül állunk. Meglátogattuk hát Zsóka nénit is, akivel Csani hihetetlen gyorsan megtalálta a hangot. Nemhiába, van neki már nyolc unokája!Persze volt két klaviatúrája is, amit püfölni lehetett :)