Master Chana 1/4 éves

Engedjétek meg, hogy a címben szereplő megszólítást egy másik bejegyzésben magyarázzam meg. A lényeg, hogy az úrfi három hónapos lett. Ennek alkalmából családi összeröffenést rendeztünk, hogy mindenki megcsodálhassa: Csanád milyen szép és nagy baba lett. Apai ágról nagymama és nagypapa, nagybácsi és nagynéni, anyai ágról nagynéni és nagybácsi voltak jelen. Ez a felsorolás azért volt fontos, hogy évek múlva is elmékezzünk rá, mert annyi agyunk nem volt, hogy csoportképet készítsünk.

Szóval Csanner igazi központi szereplővé vált: minden rokon őt követelte, dögönyözte, nyúzta és dobálta annak prezentálása céljából, hogy a gyermek nála kacag a leghangosabban. Apát számtalanszor kiverte a halál vize, leizzadt háromszor, szórta a kereszteket és a fenyegetéseket. De a gyerek élvezte.

Aztán a fiúcskát olyan élmények is érték, amikre igazán nem számított. Pl. ölközelből végignézte, hogy hogyan étkeznek a felnőttek. (A szülők eddig mindig felváltva ettek, és így Csanád figyelme mindig el lett terelve.) Hát Csana az étkezésünket elég gusztustalannak találta. Teljesen meg volt rökönyödve:

Aztán ha már együtt volt a család néhány képviselője, - pártállástól függetlenül - megköszöntöttük a lyányokat is:

Végül a kiccsávó annyira elfáradt, hogy mire a tortájára került a sor, ő már régen a lóbőrt húzta:

Anikó látogatóban

Ismét látogatónk volt, Anikó töltötte velünk a szombat délutánt. A középpontban természetesen Csanád volt. Játszottunk vele, sétáltunk, fürdettünk, egyszóval mindenből kapott Anikó egy kis ízelítőt, mosolyból is, sírásból is.

Aranyos volt, ahogy a nap végén konstatálta: Kriszta, téged ez tényleg 24 órában lefoglal. Hát igen, a "power off" gombot még mi sem találtuk meg rajta :)

UI: Anikó nem bírt betelni Csanával, többször hangoztatta is, hogy ő is szeretne egy ilyet, de én ellenálltam a könyörgésének, hiszen a házasság szent kötelék. (Apa, a szerk.)

Többemberes baba

Az utóbbi időben kicsit befrusztráltam magam azon, hogy valami baj van Csanáddal, vagyis inkább én csinálok rosszul valamit:

1. sokat van ébren, napközben alig alszik, csakis az ölemben tud elaludni, de amint leteszem felébred. Próbáltam kicselezni, hogy fekve szoptatom és ha elaludt, csak felkelek mellőle. Naiv anyuka: 5 percen belül észleli, hogy nem vagyok ott és felébred.

2. nem nagyon van el magában. A kiságyban a forgóját nézegetve vagy a játszószőnyegén a bébitornázó alatt maximum 10 percig van el, de csakis közvetlen szopi után jóllakottan. Még 5-10 percet rá lehet húzni, ha odamegyek és mellette vagyok. Ezt követően elkezd nyűglődni és addig-addig csinálja, míg fel nem veszem, aztán szépen nézeget az ölemben.

3. Nagyon sokat szopizik, nappal 2-3 óránként, éjszaka is max. 4 órát bír, de inkább 3 óránként ébred, utána szépen visszaalszik. A szopizások nem mindig jelentenek étkezést, van, amikor csak így nyugtatja meg magát.

Nagyon sokat kerestem interneten, mi lehet a baj, mikor végre rájöttem: SEMMI

Csanád egyszerűen "többemberes baba", más szóval nagyigényű baba. Ezt a fogalmat Dr. Sears vezette be. Ő azt érti alatta, hogy a "csecsemő temperamentumából adódóan nehezen megnyugtatható, sokat sír, nehéz biztosítani az elégedettségi szintjét és 24 órás gondoskodást kíván. Ezek a babák nehezen alkalmazkodnak és rendkívül alacsony az ingerkorlátjuk, ami annyi ingert átereszt, hogy folyamatos válaszreakcióra serkenti őket. Az alvásuk is sokkal felszínesebb, többet ébrednek és mennyiségileg is kevesebbet alszanak. Ugyanakkor gyorsabban tanulnak, a sok törődést szeretettel hálálják meg."

Két cikk ezekről a babaákról, akit érdekel:
http://www.askdrsears.com/html/5/T050400.asp
http://www.lll.hu/node/217

Mióta ezt megtaláltam és olvastam hasonló édesanyák írásait a fórumokon, teljesen megnyugodtam. Csanád továbbra is minden percem lefoglalja, sír is még napközben, de mégis kevesebbet, jobban elvagyunk és azt hiszem ez annak köszönhető, hogy elfogadtam, megértettem a helyzetet, kiegyensúlyozottabb lettem és ez Csanádra is hatással van. (És apára is - apa, a szerk.)

Ja, és elhatároztam, hogy hordozni fogom Csanát. Az neki is csuda jó lesz és a kezeim is felszabadulnak néha. Már utána is jártam a dolgoknak, csak még nem döntöttem el, hogy hordozókendőm lesz vagy kötős kengurum, úgynevezett mei tai-om (http://www.babakozelben.hu/bolt/bolt_mt.htm).
Mindenesetre Endrus máris bejelentett minket egy hordozókendő tanfolyamra :)

BRÉKING VIDEÓ: Csana kacag

Apa az elmúlt időszakban nem jelentkezett, mert elromlott a számítógép, és azt kellett buherálni munka után esténként. A végeredmény egy új számítógép lett, amit kipróbálva elsőként egy nagy tartozást igyekszünk pótolni: Csana kacagásának utolsó pillanatait!

Sajnos csak pár másodpercet sikerült megörökíteni, mert hát ugye időbe telik, amíg leesik, hogy az ember fiának gyermeke valami olyasmit csinál, amit eddig még sose. Így aztán el kellett rohanni a kameráért, be kellett kapcsolni, és... - nem is feszítem tovább az idegeket, lássuk:

Vagy kicsit lassítva, de Csana hangja ekkor már túl férfias lenne, így zenei aláfestéssel:

Bébitornázó

Csanád kezei, ujjai egyre mozgékonyabbak, gondoltuk fejleszteni kellene: kapott hát egy bébitornázót. Már első alkalommal döbbenetes fejlődést produkált: megragadja a kis lelógó sünike lábait, szorgalmasan lökdösi a figurákat, az egyik még zenél is, ha meglöki:

A felfelé nyújtózást már a bébitornázó nélkül is gyakorolja:

Kíváncsian várjuk mikor jön rá, hogy saját tulajdon öklét gyömöszöli a szájába, aminek következtében a gyerek arca gyakran egy merő nyáltenger. Endre meg is állapította, hogy Csana az első néhány hétben a demo verziót futtatta: nem nyáladzott, sokat aludt, keveset sírt. Megvárta, míg imádjuk és élni nem tudunk nélküle, majd jöttek a nyalánkságok :)

Csípőszűrés

Megvolt az első utunk, mióta itthon vagyunk Csanával, fel is avattuk a hordozóját. így télen, hogy kb. 5 kiló ruha van rajta, szinte alig fért bele:

Persze szokás szerint én megint nagyon izgultam, hogy, hogy fogja viselni Csana az autózást, a sok embert, a nyüzsgést, hogy kibírja-e szopi nélkül és hát, hogy hogyan fogja viselni magát a vizsgálatot. No, az autózással nem volt gond, kis sírás, vigasztalás után szépen bealudt és csak az Ortopédia várótermében ébredt fel 10 perc után, pedig eléggé zajos volt, konkrétan vagy 10 bébi nyűglődött mellette. Ő meg csak nézegetett körbe-körbe, elvolt az apja karjában, mint a befőtt. A vizsgálatra hármasával hívtak be minket, ott is ordított mellette a másik kettő, ő meg csak nézte őket bölcsen. Holnapy doktor mondta is, hogy "no akkor Csanáddal kezdünk, mert ő nem sír." Azért a csípőtekergetésnél eltört a mécses (az anyjának majdnem úgyszintén :), de hamar megvigasztalódott. Doktor úr mindent a legnagyobb rendben talált nála, 4 hónapos korban azért kötelező a kontroll.

Mindezek után szerettem volna jutalmul megszoptatni Csanát, de szomorúan konstatáltuk, hogy egy ekkora intézményben (SOTE Ortopéd Klinika), ahol nap, mint nap rengeteg csecsemő megfordul, nincs egyetlen kis lyuk, amit baba-mama szobának kinevezhetnének. A betegfelvételes hölgy jobb híján a lépcső alá akart küldeni, mondván, hogy ott nem jár senki. Hát szépen megköszöntem - ez egyelőre még nem az én műfajom -, és gyorsan elindultunk hazafelé. Szerencsére Csanád megértette a helyzetet, ismét gyorsan elaludt.

Kacaj

Mi aggódó szülők úgy fogjuk Csanikát, mint a hímes tojást. Erre jönnek a nagyszülők, jól megdögönyözik, le-föl hintáztatják a karjukban, miközben az apja csak ráncolja a szemöldökét, csak ráncolja, erre Csanád mit csinál: hangosan kacag kérem szépen! Hát megszégyenültünk :) Ha ezeknek a képeknek hangja lenne...

Azóta rendszeresen gyakoroljuk, ha kacaj nem is mindig van belőle, de teli szájjal vigyorgás mindig! Egyébként Csanád kommunikációja nagyon sokat fejlődött. Egyre többet és egyre szívesebben mosolyog, ha rámosolyog az ember, visszamosolyog kis huncutul.