Mi aggódó szülők úgy fogjuk Csanikát, mint a hímes tojást. Erre jönnek a nagyszülők, jól megdögönyözik, le-föl hintáztatják a karjukban, miközben az apja csak ráncolja a szemöldökét, csak ráncolja, erre Csanád mit csinál: hangosan kacag kérem szépen! Hát megszégyenültünk :) Ha ezeknek a képeknek hangja lenne...
Azóta rendszeresen gyakoroljuk, ha kacaj nem is mindig van belőle, de teli szájjal vigyorgás mindig! Egyébként Csanád kommunikációja nagyon sokat fejlődött. Egyre többet és egyre szívesebben mosolyog, ha rámosolyog az ember, visszamosolyog kis huncutul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése