Szeptember utolsó hétvégéjét, immáron visszatérő vendégként Bikalon töltöttük a Puchner kastélyszállóban. Ezzel a közös családi hétvégével ünnepeltük meg Csanád és Szabolcs sikeres ovi- és bölcsikezdését, a munkába állásomat és egyben életünk eddigi legszebb (ugyanakkor legnehezebb) korszakának lezárását.
A Puchner birtokban most sem csalódtunk, fantasztikusan éreztük magunkat idén is!
Kipróbáltuk a különféle gyerek-
és asszonynevelő eszközöket is:
Játék és vidám pillanatok:
Kemencés kenyérlángos és málnafröccs:
Voltunk lovaskocsikázáson a faluban és a határban. Hatalmas élmény volt a gyerekeknek, Csanád még vezethette is a lovakat:
Tavaly Szabolcs még csak passzív szemlélője volt a középkori sokaságnak, idén már ő is nagy érdeklődéssel vetette bele magát a középkori élménybirtok adta kalandokba, olyannyira lelkes volt, hogy életében először a délutáni alvása is kimaradt. A lovagi tornát állva tapsolta végig és tátott szájjal bámulta a lovasok próbatételeit:
Szabi nagyon szereti a lovakat ("gyí-gyí paci"), a lovagi torna után az istállóban végigsimogatta az összes lovat, egyáltalán nem félt tőlük.Endre kiélte porté fotózós ambícióit: A pitypangfújók:
A mogyorótörő:
És egy családi fotó rólunk:
Szuper volt, még mindig erősen ajánlott kisgyerekeseknek!











Nagyon jó ez a közös kép Rólatok!
VálaszTörlésKöszi! Endre fotózta állvánnyal, nekem is nagyon tetszik! :-)
VálaszTörlés