Nemrég még azon tűnődtem, hogy vajon Csanit mikor kezdik érdekelni a fiús dolgok, legfőképpen az autók. Aztán egyszer szinte egyik napról a másikra, mintha a kis agyában felgyúlt volna egy kicsi lámpa, elkezdte érdekelni az autó. No nem ám a kis játékautók, az igazi nagyok! Napjában többször követeli, hogy üljünk be az autóba.
A pech az, hogy nem csak a miénkbe akar beülni, hanem bárkiébe, akié gyalog- és látótávolságon belül parkol. Ilyenkor az autó mellé áll, rámutat az ajtóra, majd esdekelve néz rám, és egyre kétségbeesettebb hangon skandálja, hogy "ótó-ótó-ótóóó". A vége általában egy kiadós hiszti (igen, ez is elkezdődött!), bár mostanra kezdi megérteni, ha elmagyarázom neki, hogy ez az autó nem a miénk, nincs hozzá kulcsunk. Mert Csani azt is tudja, hogy kulcs (az ő nyelvén "csi") nélkül nem ér az egész semmit. Már a legelső alkalommal, amikor Endre beült vele a volán mögé, kérte a kulcsot és pontosan tudta, hová kell bedugni. Aztán jöhet a gombok nyomogatása, ablak le-felhúzás, elakadásjelző ki-bekapcsolás (megunhatatlan kedvenc), 
ablakmosás és törlés (Endre autójában sikerült is kifogyasztani az ablakmosó folyadékot), tükrök be- de még inkább elállítása, és a kormányzás. 
Mostanra sztenderd esti programmá vált, hogy euforikus hangulatban várjuk az utcán a munkából hazaérkező apát, azaz inkább az autót, amivel érkezik. 5 perc késést még tolerálunk, aztán vigasztalhatatlanok vagyunk!
A pech az, hogy nem csak a miénkbe akar beülni, hanem bárkiébe, akié gyalog- és látótávolságon belül parkol. Ilyenkor az autó mellé áll, rámutat az ajtóra, majd esdekelve néz rám, és egyre kétségbeesettebb hangon skandálja, hogy "ótó-ótó-ótóóó". A vége általában egy kiadós hiszti (igen, ez is elkezdődött!), bár mostanra kezdi megérteni, ha elmagyarázom neki, hogy ez az autó nem a miénk, nincs hozzá kulcsunk. Mert Csani azt is tudja, hogy kulcs (az ő nyelvén "csi") nélkül nem ér az egész semmit. Már a legelső alkalommal, amikor Endre beült vele a volán mögé, kérte a kulcsot és pontosan tudta, hová kell bedugni. Aztán jöhet a gombok nyomogatása, ablak le-felhúzás, elakadásjelző ki-bekapcsolás (megunhatatlan kedvenc), 
ablakmosás és törlés (Endre autójában sikerült is kifogyasztani az ablakmosó folyadékot), tükrök be- de még inkább elállítása, és a kormányzás. 
Mostanra sztenderd esti programmá vált, hogy euforikus hangulatban várjuk az utcán a munkából hazaérkező apát, azaz inkább az autót, amivel érkezik. 5 perc késést még tolerálunk, aztán vigasztalhatatlanok vagyunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése