Immáron harmadik éve szervezi meg a volt óvónénink, Gabi néni és egy ovistársunk anyukája Évi a Somodi tanya tábort. A fiúk innen mindig fantasztikus élményekkel telítődve érkeztek haza, mindig is bele szerettem volna pillantani a tábori mindennapokba. Kaptam tehát az alkalmon, hogy itthon vagyok az Esztikével és mi is csatlakoztunk. A fiúk nagyon örültek, hogy velük tartok, Gabi néni szintúgy, legalább Esztikét is megismerheti picit jobban. Picit tartottam attól, hogy nehéz lesz Esztivel, mert most van a kúszós korszakban, de minden jól alakult. Jókat játszott a pléden, még nem nagyon akart szerencsére lemászni róla és rengeteg önjelölt bébiszitter vette körül.
Az ülést is itt gyakorolta...
... és fejlesztette tökélyre, olyannyira, hogy már etetőszékbe is tudtam ültetni.
Vacsora kilátással:
Így a nagy közös étkezéseken már oda tudott ülni a gyerekek közé:
Kedvenc kis bébicsőszöm (no meg a fiúké is 😉) Mia, aki mindig ott termett, ha látta, hogy segítségre lenne szükségem vagy csak egyszerűen felajánlotta, hogy foglalkozik Esztivel szívesen, amíg megebédelek.
... és fejlesztette tökélyre, olyannyira, hogy már etetőszékbe is tudtam ültetni.
Vacsora kilátással:
Így a nagy közös étkezéseken már oda tudott ülni a gyerekek közé:
Kedvenc kis bébicsőszöm (no meg a fiúké is 😉) Mia, aki mindig ott termett, ha látta, hogy segítségre lenne szükségem vagy csak egyszerűen felajánlotta, hogy foglalkozik Esztivel szívesen, amíg megebédelek.
Folyt.köv.













