Kismackó

Végre itt a tavasz és a medvék is kibújtak a barlangjukból. Itt van például ez a zsenge korú medvebocs:Néhány napja már kétszer is tudunk levegőzni a gyerekekkel a jó időnek és a hosszabb nappaloknak köszönhetően. A délutáni játszóterezést némiképp nehezíti, hogy Szabi olyankor már nem alszik és a babakocsiban a hanyatt fekve bárányfelhő számolgatás nem éppen a kedvenc időtöltése. Egyelőre a karomban tartom ilyenkor és így sétálunk vagy hintázunk Csanival, ami elég fárasztó. De várom már a jobb időt, hogy megpróbálkozzunk a Csaninál jól bevált hordozókendővel, remélem Szabi is hasonlóképpen szeretni fogja.

A fagyi visszanyal

Csani egy rendes kétéveshez méltón mindennel próbál dacolni. Ha le akarok vele menni a játszótérre, akkor az ellen tiltakozik, ha fel akarok jönni a játszótérről, akkor pedig az ellen. Az ilyen ellenállásokat hangos "NEM MEGYEK!" felkiáltással szokta nyomatékosítani Csani és elszalad. Mikor megelégelem a kérlelést, mondjuk, mert szegény Szabira már rásült az összes meleg ruha, akkor elkapom a kiscsávót és a tett helyszínére cipelem. Egy ideje Csani azonban a dac ellen is elkezdett dacolni, azaz, amikor meg akarom fogni, felkiált, hogy "ÉN MEGYEK, ÉN MEGYEK!" Én persze nagy megengedően hagyom neki, hogy meglegyen az ő akarata. Hát ilyen az, amikor a fagyi visszanyal :)

Krupp megint

Számítottunk rá, hogy Szabi is kruppos lesz, de nem gondoltuk, hogy ilyen hamar. A vírusgazda ismét Csani volt egy felső légúti huruttal, Szabinak sajnos krupp lett belőle. Persze mindez mikor történne, ha nem hétvége előtt, amikor is az ember - okulva a karácsonyi esetből - megfelelő ellátás híján fél kórházba menni. Szóval egész hétvégén rajtunk volt a félsz, hogy befullad Szabi és menni kell, de azt hiszem most már ki merem mondani, hogy megúsztuk. A calcium-fenistil-sós pára trió győzedelmeskedett, no meg Szabika töretlen jókedve! Tényleg hihetetlen a kiscsávó, azt a rendelőben is bizonyította! A doki bácsink is épp vizsgálta, amikor rájött Szabira egy elég csúnya fulladós köhögőroham, egy olyan, ami után Csani is elsírja magát időnként. Erre Szabi mit csinált? Hangosan beleröhögött a doki bá arcába :)

Szabolcs 5 hónapos

Kis mosolygyárosunk betöltötte az ötödik hónapot, 65,5 centivel és 7470 grammal. Ez a hónap nem éppen a növekedés jegyében telt, szinte semmit nem gyarapodott Szabi. Mondjuk emiatt nem is aggódunk, vannak tartalékok bőven! Ellenben elkezdett mocorogni a manó. Egyelőre a szabályos emelt fővel hasalásig,és a stabil oldalfekvésig jutottunk,de szerintem nincs messze a hasra fordulás sem. Becsléseim szerint ez orrszívás közben fog bekövetkezni. Ugyanis ahogy közeledek az eszközzel, Szabi azonnal menekülőre fogja és képes olyan szinten kitekerni a fejét és a testét hátrafelé, ahogyan azt a hasra fordulásnál kell majd tennie. Az orrszívás így jelenleg kétemberes történet.A játékokat nagyon ügyesen megfogja már önállóan is, csak a keze ügyébe kell tennem őket. Aztán amint megkaparintotta, jó közelről meg is vizsgálja. A tárgy kellő távolságba helyezése még nem megoldott.Aztán irány a szája és gyömöszöli ezerrel. Nagyon mozgolódnak már azok a fogacskák, ami a nyáltermelési hozamráta növekedéséből is tisztán látszik, már kiütéses az álla a sok nedvességtől és a partedlit is bevetettük idő előtt. És ami az egészségünket illeti, a hasfájás múlni látszik, cserébe lett kruppunk és ekcémaszerű valamink.

Ui: Lapzártakor érkezett a hír, hogy Szabi a hasáról a hátára fordult! Nem véletlenül történt ám, kétszer is megismételte nekünk :)

Nagytesó 2

Tegnap Csani megfejelte még 2 aranyos beszólással a Nagytesó szerepkörét. Kihasználva, hogy talán tényleg itt a tavasz, a Széchenyi-hegyre tartottunk autóval, közben gyerek CD-t hallgattunk. Egyszer csak Csani előreszól:
- Apuka, halkítsd le a zenét, mert Szabika alszik!
Hazafelé jövet pedig Szabika már unta a banánt az autósülésben és ennek keményen hangot is adott. Én az anyósülésről hátra kitekeredve próbáltam Szabi szájába betalálni a cumijával, mire Csani megszólalt:
- Ne tedd be, hát egyszer már kiköpte!

Melyik állattal?

Csani lelkesen küzd mindenféle altatási kísérlet ellen, legyen az nappali vagy esti. Hogy első körben legalább az ágyig eljussunk, mindig választhat egy játékot, amivel elmennek közösen aludni. Egyszer hétvégén, Endre egész heti távolléte után, kérdezem délután Csanit:

- Na, ma melyik állattal szeretnél aludni?
Mire Ő:
- Apával!!!

Nagytesó

Csani a nagytesó címét teljesen komolyan veszi. Már most szokta pátyolgatni a kisöcsit, ha úgy kívánja a helyzet. Ölbe is kapná, ha bírná (és persze, ha hagynánk):Egyszer, mikor Szabi épp nyűgösködött, nekem pedig valami halaszthatatlan dolgom volt, betettem a hintába egy kicsit. A helyzet persze itt sem javult, sőt egyre fokozódott. Egyszer csak hallom, hogy Csani nagyon dumál és Szabi pedig mintha csitulna. A következő kép fogadott: Csani odahúzott egy széket a hinta elé és elkezdte vigasztalni Szabikát, hogy "Ne sírjál Szabika, mindjárt jön anyuka!". Ez azóta is jól működik. Ha Szabi csak azért nyűgösködik, mert unatkozik és társaságra vágyik, akkor Csani kiválóan megoldja a helyzetet. Ehhez mindösszesen annyi is elegendő, hogy körülötte sertepertéljen, beszélgessen vele, lássa, hogy mit csinál.Ezekből is látszik, hogy a testvérféltékenységgel jelen pillanatban - lekopogom - jól állunk. Az új hullám valószínűleg akkor jön majd, ha Szabi elkezd helyzetváltoztatni és megkaparintja a játékokat, amik eddig Csani privilégiumai voltak.