2009. december 10., csütörtök

Magyar narancs

Papáéknál egyik reggel Csanád új célpontot talált magának az étkezőasztalon. Gondoltuk, hadd tapasztaljon a gyerek, elvégre is "A legjobb iskola a tapasztalás!" Valami turpisságot már az elején sejtett, mert már előre fintorgott. Aztán győzött a kíváncsiság:

2009. december 8., kedd

Első születésnapom krónikája

Már reggel sejtettem, hogy különleges nap lehet ez a mai. Apa itthon maradt, pedig kedd van. Aztán 10:21-kor (asszem akkor láttam meg a napvilágot) elénekeltek nekem egy szép dalt a TV alatti zenedoboz segítségével. Nagyon tetszett, szórtam is nekik a mosolyt bőven, ők meg csak néztek rám és egymásra fátyolos tekintettel. Aztán beültünk apu űrkompjába és elmentünk egy helyre, ahol rengeteg akvárium volt. Számtalan színes halat láttam, csak tátottam a szám és nem győztem kapkodni a fejem. Izgalmamban azt sem tudtam hova nézzek, merre vitessem magam anyuékkal. Ide-oda mutogatással próbáltam terelgetni őket, nehezen bírták a tempót.Sokféle halat láttam, kicsit és nagyot, szürkét és tarkabarkát, kövéret és laposat. A legeslegizgalmasabb az a rész volt, ahol bementünk egy alagútba és a fejünk felett is úszkáltak a nagy halak. Olyan volt, mintha mi is bent lettünk volna egy nagy akváriumban:1 óra elteltével úgy éreztem, hogy a temérdek újdonság nem is fér el a fejemben, muszáj egyet aludnom rá. Otthon alvás után folytatódott a különleges napom. Anyu sütött nekem tortát. Legjobban a színes golyócskák és az az ormányos, nagyfülű izé izgatott rajta. Volt rajta gyertya is, apu megmutatta, hogyan kell elfújni. Nagyon megfigyeltem ám:Anyu direkt olyan tortát sütött, amit én is megehetek. Oda is tették elém, nagy naivan gondolták, majd jól belemalackodok. Én azonban azzal a lendülettel félretoltam és kölesgolyóért reklamáltam. Holnap azért majd udvariasságból megkóstolom. Estére nagyon elfáradtam az ünneplésben, így hamar ágyba bújtam. Anyu, apu, köszönöm nektek ezt a szép napot!

2009. december 6., vasárnap

A várva várt...

...Mikulás végre hozzánk is megérkezett. A hosszú várakozásnak meglett a gyümölcse, akarom mondani csomagja. Volt nagy közös bontogatás:Öröm és izgalom...És hát némi döbbenet. De Mikulás, a virgácsot most miért?

Na kislány, kipróbálod?

Vasárnap este Csanád és Julcsi együtt várták a Mikulást. Hosszú volt ám a várakozás, addig is Csanád gyakorolta a csajozós figurát és felvágott Julcsinak a gombnyomogatós tudományával.
Na figyu Julcsi, ezt a gombot itt meg kell nyomni Mézi hasán:De koncentrálni kell ám, mert csak az alsó gomb a nyerő:Hallod, hogy kacag Mézi?Na kislány, kipróbálod?

2009. december 5., szombat

Fehérvári napok avagy a kékszeműek együtt gyógyulnak

Endrének külföldre kellett utaznia szerdától vasárnapig, persze Murphy alapján az ilyen kötelező programok is akkor jönnek, amikor nagyon nem kellene. Csanád még nem gyógyult meg teljesen, nem akartam egyedül maradni vele, mert ott volt bennem a félsz, hogy mi van, ha megint kórházba kell vinni... Felpakoltam hát Csanát és lementünk a nagymamáékhoz Székesfehérvárra. Dániel papának éppen a hét elején volt sérvműtétje és csütörtökön már haza is engedték lábadozni. Csanád a bohóckodásával lelkiekben mindenképpen pozitív hatással volt a gyógyulására. De nagyon résen kellett ám lenni, mert a papának emelnie nem szabad, és bizony Csanád nagyon felkéretőzős mostanában, a papa meg lágyszívű és nehezen tud neki ellenállni. Így esett, hogy két beteget istápoltunk, ebéd után szépen ment mindkettő alukálni :))Csanád a nagyit is rendesen igénybe vette, mindig megvolt a napi edzés:Meglátogattak minket Csöpi néniék is, hoztak Mikulásra könyvet meg szép piros autót:Csaninak a múltkor még nem ért le a lába Julcsi járássegítő kiskocsiján, most meg már próbálta önállóan hajtani magát:Ja, és a fehérvári éjszakák leple alatt növesztettünk egy fogat is, szám szerint a hetediket. A többes szám helytálló, én álmosan szurkoltam.

2009. december 3., csütörtök

Advent

A kórházból való hazajövetel estéjén együtt gyújthattuk meg az első gyertyát az adventi koszorúnkon. Csani tavaly már részt vett egy adventi gyertyagyújtáson (a harmadikon), de akkor még passzív szereplőként békésen szundított a mózeskosarában.Most igen eleven és érdeklődő volt, mindjárt neki is ugrott a lángnak, de hamar realizálta, hogy az bizony süt.
Békés adventi készülődést kívánunk mindenkinek!

2009. december 2., szerda

Altatódal

Mostanában gyakran előfordul, hogy egy felélénkült, dajdajozó manót kellene ágyba terelni, ami elég embert és idegzetet próbáló feladat. Még az alsópáhoki Ringató napokon tanultunk egy remek kis altatódalt. Én eddig nem nagyon hittem, hogy gyereket el lehet ilyennel altatni, pedig tényleg!! Monoton hangon, suttogva skandáljuk és Csani egyszer csak elkezd csendesedni, majd a pillák ereszkedni kezdenek. Az igaz, hogy Csani adrenalin szintjétől függően az ismétlések száma 10 és 100 között szóródik, de a lényeg, hogy működik! Íme a vers, szeretettel ajánljuk mindenkinek:

Weöres Sándor: Legyen álmod...

Takaród hadd igazítsam,
Puha párnád kisimítsam,
Legyen álmod kerek erdő,
Madaras rét, bokor-ernyő.